Elhízás fogyni

Helyreállt a TSH-m, mégse tudok fogyni. Miért?

Halmos Tamás Az elhízás epidémiája Napjainkra a világ jelentôs részén az elhízás járványszerû méreteket öltött.

Számos országban ma kutatók sokasága foglalkozik jól felszerelt laboratóriumokban a kérdés komplexitásával, azzal, vajon milyen tényezôk vezettek ide? Szomorú ellenpont, hogy ugyanakkor Földünk számos más részén, például Afrika sok országában az éhínség szedi ezerszámra áidozatait!

Nem a súlyon múlik: nem fogyni kell, ha tovább akarsz élni

Az Egyesült Államokban a biztosítótársaságok felmérése szerint az elhízottak több mint 70 milliárd dollárjába kerülnek évente a költségvetésnek. E költségek egy része a közvetlen gyógyítási kiadásokból, más része a kövér emberek csökkent termelékenységébôl tevôdik össze. Az elhízás hatalmas problémakörét áttekintve számos kérdéssel kell foglalkoznunk. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elôször is rendelkeznünk kell olyan megbízható paraméterrel, amelyik pontosan jelzi a szükségesnél magasabb testsúlyt.

Önmagában a kilogrammban megadott tömeg ehhez nem elégséges. Az ún. Anélkül, hogy tudományos részletekbe mennénk, az ideális BMI férfiakra 25, nôkre 24 alatt van.

elhízás fogyni fogyókúra kliens

Kérdésünk tehát úgy szól, káros-e, veszélyes-e a kövérség? Jól ismert, hogy az elhízás jelentôs mértékben növeli a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, a cukorbetegség elôfordulásának gyakoriságát. Ezek az anyagcsere- szív- és érrendszeri betegségek jelentôs mértékben felelôsek az iparilag fejlett országok magas morbiditási, mortalitási adataiért. Kérdés továbbá az is, hogy a jelentôs fogyás vajon csökkenti-e a halálozást? Ugyanakkor vannak adatok arra nézve is, hogy az alacsonyabb testsúly nem jelent feltétlenül elônyt.

Az Amerikai Egyesült Államokban, az alamabai egyetemen több mint 20 egyénen végzett statisztikai megfigyelés szerint a nem sportoló, sovány BMI: 25 vagy annál alacsonyabb egyének között a halálozási arány kétszerese volt a 27,8 vagy annál is nagyobb BMI-vel rendelkezô, kisportolt, jó testi felépítésû egyének mortalitásánál 2.

Önmagában a testsúly alacsonyabb volta tehát még nem jelent védettséget a különféle betegségek okozta gyakoribb halálozás ellen. Az elhízás és a gyakori társbetegségek hazai helyzetérôl nemrégen jelent meg összefoglaló közlemény e lap hasábjain 4.

A helyes válasz feltehetôen a probléma komplexitásában rejlik. Az obezitás nem önmagában káros, hanem mert hajlamosít egy sor súlyos betegségre. A jelentôs fogyás ezen társuló betegségek javulását eredményezi, így vezetve a mortalitás csökkenéséhez. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni azt a jól ismert tényt sem, hogy mind a mai napig hiányoznak olyan nagyszámú, átfogó, hosszú távú vizsgálati eredmények, elhízás fogyni azt bizonyítanák, hogy a fogyás önmagában is biztosan csökkentené a mortalitást!

A zsírszövet eloszlása Már régen megfigyelték, hogy a nemzet zsírvesztés mérése önmagában nem jellemzi elhízás fogyni az adott egyént.

Elhízás: számos okból kialakuló, kezelhető betegség

A kövérség számos típusát írták le, a zsírszövet különbözô lokalizációja szerint. Az orvosi köztudatban ma leginkább két alapvetô elhízási típust tartanak számon: a Elhízás fogyni formájú, vagy férfias, újabban viscerális zsigeri jellegû elhízás.

Itt a zsírszövet elsôsorban abdominálisan, a hasi zsigerek között helyezkedik el. Ha ez a hányados 1,0-nél nagyobb, akkor szokás ezen elhízástípusról beszélni. Pontosabb a zsíreloszlás feltérképezése izotóp-módszerrel, amikor pontosan láthatóvá válik a zsírszövet elhelyezkedése.

Itt a zsírszövet a farpofákon, a combokon rakódik le, a has "kötényszerûen" omlik le. A klinikai gyakorlatban az a nézet uralkodik, hogy e két típus alapvetôen más kórformákra hajlamosít.

Így az alma formájú obezitás elsôsorban magas vérnyomásra vezet, zsír- és cukoranyagcsere-zavart okoz, végsô soron súlyos szív- és érrendszeri károsodásokhoz vezet. Különösen jelentôs az abdominális típusú elhízás kapcsolata a 2. Ezen betegekre elhízás fogyni szöveteik, sejtjeik endogén inzulin iránti rezisztenciája. Sokan úgy vélik, elhízás fogyni ez az inzulin rezisztencia a felelôs az ehhez a diabétesz formához szorosan kapcsolódó súlyos szív- és érrendszeri károsodásokért 5.

Az Inzulin-Rezisztencia szindróma egyik fontos alkotóeleme az abdominális jellegû elhízás. A másképpen Metabolikus Szindrómának is nevezett tünetegyüttes jelentôs részben a jellegzetes elhízáson keresztül okozná a kiterjedt érrendszeri elváltozásokat 6. A körte formájú elhízás inkább mozgásszervi károsodásokat, visszérbántalmakat eredményez, nemritkán tüdôembóliát okoz. Sokan feltételezik, hogy a zsírelosztásnak fontosabb szerepe van az obezitáshoz kapcsolódó morbiditás, elhízás fogyni szempontjából, mint a testsúlytöbbletnek önmagában.

Így diétázzon kiló felett – Étrend+tanácsok | Diéta és Fitnesz

A sokak által leginkább patogénnek tekintett viscerális típusú zsigeri fogyás és hőhullámok molekulárbiológiai alapja a perifériás szövetek endogén inzulin iránti rezisztenciája és a – talán kompenzatorikus – inzulin túltermelés hiperinzulinizmus lenne. Legújabban elhízás fogyni úgy vélik, hogy az ateroszklerotikus elváltozások kialakulásáért – szénhidrátanyagcsere-zavar esetén – a magasabb vércukorszintek a felelôsek, akkor is, ha ezek a – fôleg étkezés után fellépô – hiperglikémiás periódusok akár csak mérsékeltek postprandiális hiperglikémia.

Elhízás fogyni zsíreloszlás lokalizációja feltehetôen jelentôs tényezô a patogenitást tekintve, hiszen ismeretes, hogy pl. Amíg ezek a sportolók versenyben maradnak – hihetetlen energiát fogyasztó napi edzéseket végezve –, addig semmilyen metabolikus, vagy kardiovaszkuláris betegség nem mutatható ki 7.

Érdekes összefüggést talált Björntorp és kutatócsoportja Svédországban. Ôk úgy gondolják, hogy a hasi típusú elhízás a kortikoszteroid hormon túltermeléssel függ össze. Ennek hátterében pedig a tartós stressz-szituációk állnak. A stressz-érzékeny emberekben ezen hormon termelése állandóan extrém magas, a hasi zsírszövet sejtjeiben pedig sûrûn vannak specifikus kortikoszteroid hormonreceptorok.

Ezen receptorokon kötôdô hormonok indítják el, illetve serkentik a hasi zsírszövet akkumulációját. Ilyen elképzelés szerint tehát az elhízásnak ezen típusa a stresszhelyzetek egyenes következménye lenne természetesen csak az erre reagáló egyénekben 8.

elhízás fogyni xenical fogyás az első héten

Hasonló a helyzet a világ számos országában. Kétségtelenül elsôsorban életmódi és étrendi hatások együttes szerepérôl van szó. Napjainkban világszerte elterjedt a gyorsétkezôk hálózata, ahol magas kalóriájú elhízás fogyni és szénhidrátdús ételeket szolgálnak fel.

E elhízás fogyni étkezés, párosulva a mozgásszegény életmóddal, megfejelve a gyakori dohányzási és túlzott alkoholfogyasztási szokásokkal, nagymértékben felelôs lehet az elhízás járványszerû elterjedéséért.

Az emberek jelentôs mennyiségû "luxuskalóriát" fogyasztanak, vagyis a szükséges anyagcsere-állapotuk fenntartásán túlmenô felesleges kalóriamennyiséget, mely azután zsír formájábam rakódik le szervezetünkben. Az életmód és étrend meghatározó szerepére Karen O'Dea ausztrál orvosnô mára már klasszikusnak tekinthetô megfigyelése világított rá. O'Dea néhány évvel ezelôtt megkért 12 bennszülöttet, hogy 10 hétre menjenek vissza az ôserdôbe, s ott ôseik életmódja és étrendje szerint éljenek.

Alig 10 hét múltán testsúlyuk szignifikánsan csökkent, s ezzel együtt valamennyi kóros metabolikus és kardiovaszkuláris paraméterük javult A környezeti tényezôk fenti meghatározó szerepe mellett bizonyosan vannak genetikus okai is az elhízásnak.

elhízás fogyni ativan fogyás vagy gyarapodás

Ismeretes, hogy az elhízás egy-egy családban generációkon át öröklôdik és jól ismert az is, hogy ugyanazon étrendi és életmódi körülmények között a populáció bizonyos része súlyát megtartja, másik része hízik, esetleg súlyából veszít. Ezek a tények genetikai okok feltételezett szerepére utalnak. A kutatásokból az is világossá vált, hogy az egyszerû Mendel-féle egy gén öröklôdési séma nem magyarázhatja meg az elhízás rohamos terjedését. Valószínû, hogy az ún.

A kutatások részint laboratóriumokban használt számos generáción elhízás fogyni tenyésztett obez – rendszerint rágcsáló – egér, patkány törzsekre terjednek ki, részint generációkon át megfigyelt nagyon sovány, ill. Ezenkívül ismert, hogy zárt etnikai közösségekben, mint pl.

Ezt a tényt Neel dán kutató ben a "takarékos gén" elmélettel magyarázta. Ennek lényege, hogy a kôkorszakban a primitív ember az éhség és jóllakottság periódusaiban élt. Persze utóbbira csak ritkán került sor, aranyos karcsúsító nyári ruhák csak akkor, ha sikerült közösen valami nagyobb vadat elejteniük.

elhízás fogyni lpg test karcsúsító foglalkozások

Ilyenkor a vad húsát saját szervezetükben tárolták, olyan gének vezérelte "tárolási hormonok" segítségével, mint az inzulin. Ezen gén ek biztosították tehát az egyén és a fajta túlélését. Ezt a koncepciót nevezte a dán kutató "takarékos gén elmélet"-nek thrifty genotype.

A hirtelen sokkal jobb életkörülmények közé került zárt etnikai közösségekben e génesoportok már nem a túlélést biztosították, hanem jelentõs elhízáshoz vezettek, annak minden patológiás következményével együtt Újabban felmerült az a lehetôség is, hogy nem a genotípus, hanem a fenotípus, azaz nem determináló örökletes tényezôk, hanem a jelentôsen megváltozott külsô körülmények vezettek az obezitás epidémiájához, mely környezeti jegyek azután generációkon át tovább örökíthetôk.

Kétségtelen, hogy "folyik a vadászat" az elhízás génje i után, de végleges eredményekrôl még nem lehet beszámolni. Ugyanakkor bizonyos eredmények mégis születtek ezen a téren. Így kiderült, hogy bizonyos elhízás fogyni fehérjeanyagok jelentôs szerepet játszanak az anyagcserében.

A Leptin olyan peptid, amelyet a zsírsejtek termelnek, s amely képes genetikusan kövér patkányokat lefogyasztani. Ez a hormon feltehetôen a hipotalamuszon fontos agytörzsi struktúra keresztül fejti ki a hatását, ezenkívül más speciális agyi területeken is vannak receptorai.

Elhízás: számos okból kialakuló, kezelhető betegség

A leptin gén feltételezett szerepe, pontosabban ezen gén mutációja hozzájárulhat bizonyos esetekben az elhízáshoz. Francia kanadai családokban végzett humán vizsgálatokban elhízás fogyni egy ismeretlen gént, a Leptin-gén közelében a 7q31,3 kromoszómán. Ez a marker látszott felelôsnek e francia kanadai családokban bizonyos testsúlyváltozásokért Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy jelentôsen elhízott egyénekben a leptinkoncentráció a normálisnak akár szorosa is lehet.

Valószínû tehát, hogy elhízottakban a Ieptin – feltehetôen a leptin-rezisztens receptorok miatt – nem tudja hatását kifejteni. Újabb sejtbiológiai ismeretek A "szétválasztó" uncoupling fehérjékrôl már közel 30 éve vannak adataink.

Lampért Zsófia Central Médiacsoport Zrt.

Elôször elhízás fogyni a tud e fogyni egy vastagbél megszerzésével álmot alvó állatok zsírszövetébôl izolálták ezen fehérjéket, melybôl kiderült, hogy azon folyamatokat szakítják meg, amelyekben a szervezet le kell fogyni asap termel.

Szellemesen úgy jellemezték hatásukat, hogy "lyukakat fúrnak" elhízás fogyni szervezet energiaellátó csôvezetékében. Ilyen módon az ATP-szintézis, mely az energiatárolás megindulásához szükséges kiinduló folyamat, a "szétválasztó" fehérjék mûködése elhízás fogyni nem indul be, az elveszett kémiai energia hô formájában távozik, a téli álmot alvó állatok így a hideghez adaptálódni képesek Ezt a fehérjét eleinte csak ezen téli álmot alvó állatok ún.

Újabban azonban kimutatták, hogy az eredeti UCP 1 uncoupling Protein 1 mellett több variáns is létezik UCP 2, 3melyek a humán szervezetben is megtalálhatók, mert számos szerv agy, izomszövet képes ezeket termelni. Normális körülmények között ezen peptidek inaktív formában vannak jelen, de ha a szervezet extra hôt igényel, akkor idegi humorális ingeráttevôdés útján norepinefrin termelôdik állatokban a barna zsírszövet felszíni receptoraihoz kötôdve. Ez a hormon aztán olyan folyamatokat indít meg, amely e "szétválasztó" fehérjék aktivációját eredményezi.

Ezen peptidek szerepe az emberi elhízásban ma még távolról sem tisztázott, de lehetséges, hogy szerepük nemsokára felértékelôdik az obezitás kezelésében. Ezen fehérjék alapvetô feladata, hogy a szervezet belsô hômérsékletét minden körülmények között a "végsôkig" fenntartsák. Ezért például teljes éhezéskor, paradox módon ezen peptidek fokozottan mûködnek, jóllehet ilyenkor a fokozott kalóriatermelés a katabolikus folyamatok fokozását jelenti.

A "magasabb" cél azonban a szervezet fennmaradása, s ezt a belsô hômérséklet állandósítása biztosítja Legutóbb osztrák kutatók elhízott egyéneken végzett megfigyeléseik alapján azt találták, hogy kövérekben és normális testsúlyú egyénekben az UCP-3 génnek a vázizomzatban található kifejezôdése azonos mértékû. Ha azonban elhízottakban folyamatos alacsony kalóriájú étkezést vezettek be, az ilyen étrend az UCP-3 elhízás fogyni gátolta down reguláció. Vizsgálataikból az osztrák szerzôk arra a következtetésre jutottak, hogy ezen "szétválasztó" fehérjék kóroki szerepe az emberi elhízásban nem valószínû Egyéb humorális tényezôk Mint a szervezetben bárhol, normális körülmények között az energia hasznosításában is agonista és antagonista hatások szigorú egyensúlya érvényesül.

A túlétkezés ellen ún. Egyik legfontosabb közülük a kolecisztokinin CCK. Ezt a hormont étkezés közben a bélfal sejtjei termelik, s hatásukra teltségérzés lép fel, csökken az elhízás fogyni mennyisége. Ha a hormont kívülrôl juttatják be, hasonló hatása van.

Olvassa el is